Non-gynaecological Cytology
Effusions cytology
A testüregi folyadékok patofiziológiája
A mintavétel és a feldolgozási metodikák
Minőségbiztosítási szempontok
A leletezés terminológiája
Benignus alkotóelemek
Nem daganatos állapotok
Malignus testüregi folyadékgyülemek

 

Metasztatikus carcinoma

A folyadékgyülemekben található messze a leggyakoribb daganatok az áttéti carcinómák. Az adenocarcinomák gyakoribbak, mint a laphám sejtes vagy a differenciálatlan carcinomák.

A diagnosztizálható szövettani típusok:

  • Adenocarcinoma
  • Kissejtes carcinoma
  • Laphámcarcinoma

A legtöbb esetben a sejtek morfológiailag elkülöníthetők a mesothelialis sejtektől. Gyakran nagyobbak és pleiomorfabbak, mint a mesothelialis sejtek, de kisebbek és méginkább egyformák is lehetnek. Leggyakrabban a kifejezett nagy csoport képzés alapján lehet őket a mesothelialis sejtektől elkülöníteni, bár néhány carcinoma elkülönült sejtekként válik le.

Adenocarcinoma

  • Nagy labdák vagy egyes sejtek
  • Citoplazma vakuolizáció
  • Pecsétgyűrű sejtek ( gyomor, emlő)

 

Az emlő, a tüdő, a petefészek és a gyomor a leggyakoribb elsődleges kiindulás helye. Néhány morfológiai jellemzővel pontosítható az adenocarcinoma kiindulási eredete. Például, a nagy üreges gömb (“ágyúgolyó”) gyakori jellemzője az áttéti emlőcarcinomának (ductalis carcinoma). Ilyen “ágyugolyó” lehet még jelen áttéti ovarium carcinománál, inkább, mint kissejtes tüdőráknál. Pecsétgyűrűsejtek láthatók áttéti gyomorráknál. A legtöbb colorectalis rák acinaris szerekezetet képző, hyperchrom magvú, megnyúlt sejtekből épül fel, gyakori az egysejtes necrosis. A világossejtes vesesejtes rákra és a női genitális traktus rákjaira jellemzők a nagy sejtek, prominens magvacskával, bőséges csipkeszerű elrendeződéssel. A testüregi folyadékokban serosus petefészek, petevezető és endometrium carcinomáknál, pajzsmirigy papillaris carcinomájánál és a pulmonalis adenocarcinománál psammoma testek figyelhetők meg. Ezek még mesotheliomában is láthatók valamint a mesothelium néhány jóindulatú proliferációja esetén. Az áttéti petefészek carcinomára és a tüdő adenocarcinomájára típusosak a vakuolizált citoplazmájú sejtek csoportjai. A mucinózus daganatok, különösen az ovarialis és az appendixből kiindulók, bőséges extracelluláris nyákot termelnek, mely szemmel láthatóan elődomborítja a peritonealis felszínt (pseudomyxoma peritonei). A folyadék kocsonyás, nagyrészt nyákból áll, Papanicolaou festéssel kékes-zöldre vagy bíborszínre festődik. A minták gyakran sejtszegények, csupán vakuolizált hisztiocitákat tartalmaznak; a henger alakú , hyperchrom daganatsejtek számos esetben nem láthatók.

A malignus sejteket rendszerint könnyű elkülöníteni a reaktív mesothelialis sejtektől. Sejtblokk készítményben a malignus sejtek gyakran nagy sejtcsoportokat képeznek vagy lakunákban helyezkednek el. Néhány esetben az áttéti adenocarcinoma sejteket nehéz felismerni, amikor a benignus mesothelialis sejtek “második populációja” hiányzik vagy a dagantsejtek nagyon hasonlítanak a mesotheliális sejtekhez. Az emlő lobuláris carcinomáját különösen nehéz felismerni. Speciálisan nyákfetések, CEA és Leu-M1 használatos: a legtöbb adenocarcinoma pozitív, ellenben a mesothelialis sejtek negatívak.

Immunhisztokémiai markerek használhatók még fel ismeretlen kiindulású daganatos betegek esetében.

 

86
87
88 89 90 91
92
93 94 95 96 97
98
99 100
101
102 103
104
105 106
107
108 109
110
111 112
113
114 115
116
117
118 119 120 121
122
123
124

Kissejtes carcinoma

  • Izolált sejtek és kohezív sejtcsoportok
  • Daganatsejt láncolatok, az oldalkarokkülönböző szögeket alkotnak
  • Nuclearis ízesülés
  • Csekély citoplazma
  • Mitózisok

Ez a citológiai megjelenés a tüdő kissejtes carcinómájára jellegzetes, jobban , mint más kissejtes malignitásokra ( mint a Merkel sejtes carcinoma és a neurobalstoma). A sejtek kicsik, hozzávetőleg a kis limfociták átmérőjének 2-3-szorosai. A magok sötétek, finom granuláris chromatin állománnyal. A kissejtes carcinoma sejtjeit a lymphomától a csoportképző hajlam alapján különítjük el.

125
126 127 128 129

Laphámcarcinoma

  • Nagy sejtcsoportok vagy izolált sejtek
  • Denz citoplazma
  • Nem elszarusodó(leggyakrabban) vagy elszarusodó

A laphámsejtes carcinoma ritkán ad áttétet a serosa felszínekre, leggyakrabban a tüdőből, gégéből vagy a női genitális traktusból (cervix). A citológiai jellegzetesség függ a differenciáltság fokától. A magok megnagyobbodottak, hyperchromak, a magvacska rendszerint nem kifejezett. Magnélküli laphám jelen lehet. A citoplazmatikus vacuolumok az esetek több, mint 30%-ban megfigyelhetők ( differenciál diagnosztikában az adenocarcinóma jön szóba).

 

Back