A méh/Uterus     

A méh körte alakú szerv a hugyhólyag és a végbél között. A nem terhes méh 7 cm hosszú és általában elõrehajló helyzetũ. A méh legfelsõ része a fundus, középsõ legnagyobb része a corpus uteri vagy méhtest. Ez alatt a cervix uteri vagy méhnyak helyezkedik el, mely a hüvelybe nyílik. A fundus és a méhtest falát vaskos símaizomréteg (myometrium) alkotja, mely a terhesség alatt megvastagszik. A méhüregét nyálkahártya béleli (endometrium) mely képes a megtermékenyült embrió befogadására.

A méhũrt endometrium béleli, falát myometrium alkotja, felszínét részben a kismedencei peritoneum fedi. Az endometrium pseudostratifikált, hengerhámmal fedett, állományában sejtdús stromába ágyazottan számos tubuláris mirigyjárattal.A petefészkekben termelõdõ ösztrogén és progeszteron hatására az endometrium ciklusos változáson megy át, a ciklus közepén az ovulációt követõen az endometrium a megtermékenyített petesejt befogadására kész. A sikeres beágyazódást követõen az endometrium egy ideig képes táplálni a növekvõ embriót. Amennyiben a megtermékenyülés, illetve beágyazódás elmarad a megvastagodott méhnyálkahártya a menstruáció során lelökõdik és kiürül.

Az endometrium ciklusos változása két fázisra osztható: proliferáció és szekréció.

A menstruációs ciklus összefoglalása: A. Ovarialis fázis: folliculus érés és a corpus luteum kifejlõdése B. Agyalapi mirigy hormonalis ciklus: LH és FSH szint változása C. Még nyálkahártya ciklus: menstruációs, proliferativ és secretoros fázis D. Az ovarialis hormonok és az ösztrogén és progeszteron szint (Ross and Wilson, Anatomy and Physiology in health and illness; figure 19.9)

 

A proliferációs fázis: a proliferáció a menstruációt követõen az ovulatio bekövetkezéséig tart, az ovariumban fejlõdõ folliculus termelte ösztrogén hatására. A proliferációs fázisban az endometrialis stroma vastagabb lesz és egyre több eret tartalmaz. Az egyszerũ tubularis mirigyek proliferálnak mely lehetõvé teszi, hogy a mirigyek elkezdhessék a szekréciót.

A szekréciós fázis: az ovulációt követõen kialakult corpus luteum által termel progeszteron hatására az endometrium proliferáló mirigyei kanyargóssá válnak, majd glikogénben gazdag szekrétumot termelnek, mely fontos a beágyazódó embrio táplálásában.

Menstruáció: a megtermékenyült petesejt beágyazódásának hiányában, a corpus luteum elsorvad és az ösztrogén és progeszteron szint leesik. Az endometrium spiralis arterioláinak összehúzódása miatt az endometrialis mirigyek ischaemiája és összeesése következik be és a nyálkahártya lelökõdik. A menstruációs vérzés harmadik vagy negyedik napjáig az endometrium teljesen lelökõdik, csupán a basalis réteg marad meg, melybõl az endometrium újra felépül.

A terhes méh:

Amikor a petesejt az ovuláció során kiszabadul, a petevezetõ fimbriái közé kerülve, a tuba lumenébe kerül. A megtermékenyülés általában itt történik, majd a megtermékenyült petesejt levándorol a méh üregébe. A megtermékenyülést követõ 7. napon az embrió beágyazódik az endometriumba. Amennyiben a beágyazódás sikeres a corpus luteum megnagyobbodik, folyamatosan ösztrogént és progeszteront termel, így a glicogénben gazdag endometrium nem lökõdik le. A beágyazódás 12. napon teljessé válik. A progeszteron hatására az endometrium stroma sejtjei deciduális átalakuláson mennek át, túlsúlyba kerülve az endometrium állományában.

A stroma sejtek nagy méretũek, kifejezett világos kerek magjuk és puffadt cytoplasmájuk van.Végül a decidua basalis (az a deciduális részlet, ami a beágyazódásho legközelebb esik), a foetusból származó chorionbolyhok és az intervillosus terek összeolvadásából jön létre a méhlepény.

           
A menopausát követõen

A belsõ nemiszervek sorvadása következik be a ciklikus ösztrogén és progeszteron hatás elmaradása miatt. Az endometrium elvékonyodik, a stroma megkevesbedik, elszórtan inaktív mirigyekkel.

A méhnyak/Cervix uteri

(Ezen részlet részletesebb anatomiája, élettana és szövettana a következõ részletben kerül tárgyalásra)

A méhnyak a méh alsó részén helyezkedik el, a hüvelybe boltosul. Fala kötõszövetben gazdag símaizom, belfelületét mucinosus hengerhám béleli, 3 cm hosszú és 2.5 cm széles. Felnõtt nõknél lefelé és hátrafelé hajlik. a nemszült nõknél a méhnyak henger alakú, de ez a terhesség során és menopausában megváltozik. A méhnyak összeköti a méhtestet és a hüvelyt. A méhnyak fele a hüvelyben helyezkedik el (portio vaginalis). A portio felszínét el nem szarusodó réteges laphám fedi, ez folytatódik a hüvely laphámjába. A méhnyak felszíne a nyakcsatornában folytatódik melyet mucinosus mirigyhám bélel, és ide nyílnak az endocervicalis mirigyjáratok.