|
A méhnyak anatómiája
-
A méhnyak a méh alsó részén helyezkedik el, a hüvelybe boltosul.
-
Fala kötoszövetben gazdag símaizom, belfelületét mucinosus hengerhám béleli, 3 cm hosszú és 2.5 cm széles. Felnott noknél lefelé és hátrafelé hajlik.
-
A nemszült noknél a méhnyak henger alakú, de ez a terhesség során és menopausában megváltozik.
-
A méhnyak mintegy fele részben a hüvelyben helyezkedik el (portio vaginalis).
|
A nõi nemi szerveket ábrázoló diagram |
|
Nõi nemi szervek oldalnézetben: jól látható azok viszonya a végbélhez és a hugyhólyaghoz |
|
|
|
Nem szült nõ méhszája: a nyilás kicsiny és kerek |
Többször szült nõ méhszáj nyilása |
A méhszájnyilás menopausa után szuk |
A méhnyak legfobb anatómiai régiói
-
Az ENDOCERVIX az isthmustól az ectocervixig terjed, magába foglalja az endocervicalis csatornát. Mucinosus mirigyhám béleli, és ide nyílnak az endocervicalis mirigyjáratok.
-
Az ECTOCERVIX a squamocolumnaris junctiótól kezdodik és a hüvely boltozatig tart, felszínét el nem szarusodó réteges laphám fedi, mely hormonszenzitív.
-
A SQUAMOCOLUMNARIS JUNCTIO (SCJ) a mirigyhám és a laphám találkozásánál található. Ennek helyzete az élet során változik amely változás a mirigyhám metaplázia következménye. Pubertás elott a SCJ gyakran a méhszájnál helyezkedik el, szült nokben az ectocervixre kerülhet, menopausa után a SCJ gyakran a nyakcsatornában van.
-
A TRANSZFORMÁCIÓS ZÓNA (TZ) Ez a zóna a cervix metaplasticus változásainak területe. A transformációs zóna sejtjei nagy jelentoséggel bírnak a carcinogenesisben és a legtöbb neoplasticus folyamat innen származik.
|
|
|
A squamocolumnaris junctio és a külsõ méhszáj pubertás elõtt |
Felnõttkorban az endocervicalis epithel "kifordul" így a vagina képezi környezetét - a squamocolumnaris junctio más pozicióba kerül |
A squamocolumnaris junctio ismét az endocervicalis csatornában van a menopausa után |
|