Nõi genitális traktus

A nõi belsõ nemi szervek a kismedencében helyezkednek el, ezek a petefészkek, a petevezetõk, a méh, a méhnyak és a hüvely. ábrán mutatjuk be ezeket.Az elülsõ és hátulsó nézet ezen szervek egymáshoz való viszonyát, míg az oldalsó nézet egyéb szervekhez való viszonyukat (hólyag, végbél) mutatja.

A nõi nemi szerveket ábrázoló diagram

Nõi nemi szervek oldalnézetben: jól látható azok viszonya a végbélhez és a hugyhólyaghoz

A petefészek/ Ovarium

A petefészek páros szerv, a méh mellett kétoldalt helyezkednek el, a kismedence oldalsó falához közel. A petefészekben zajlik az un. oogenesis, ciklusos mũködése során érett petesejteket termel a pubertást követõen. A petefészekben ösztrogén és progeszteron termelõdik, a ciklusosan érõ folliculusokból kiszabaduló érett petesejtet, megtermékenyülést követõen a hormonok hatására felépülõ endometriummal bélelt méhtest fogadja be. Az ösztrogén és progeszteron termelõdés gonadotroph hormonok hatása alatt áll, a hypophysis termeli a folliculus stimuláló hormont (FSH) és a luteinizáló hormont (LH). Az FSH és LH szabályozza az ösztrogén és a progeszteron termelést visszacsatolásos (feedback) mechanizmus útján.

A peteérés folyamata és az ezzel járó hormonalis változások (Ross and Wilson, Anatomy and Physiology in health and illness; figure 19.9)

A petevezetõk/ Tuba uterina

A petevezetõk kétoldali, fibromuscularis fallal bíró, csillószõrös hengerhámmal bélelt kb. 10 cm hosszú járatok, melyekben az ovulációt követõen a petefészekbõl kiszabaduló petesejt levándorol az uterusba. A tuba fimbriákat tartalmazó vége borul rá a petefészekre. A tuba perisztaltikus mozgással segíti a petesejt haladását. általában a megtermékenyülés a petevezetõben jön létre.