Anatomy of the salivary glands
Három pár u.n. nagy nyálmirigy ismert: a sublingualis, a submandibuláris és a legnagyobb, a fültőmirigy A nyelv alatti a legkisebb, dominálóan mucinosus végkamrákkal. A submandibuláris mirigy kevert szerkezetű: serosus és mucinosus mirigyek egyaránt lelhetőek benne. A parotist serosus mirigyek jellemzik. Mindegyik mirigyben kivezető csövek, idegek, vér-, és nyirokerek, kötőszövet és különösen a fültőmirigyben nyirokcsomók vannak. Ez utóbbiak száma oldalanként 30 – 50 is lehet. A továbbiakban több ezer kis nyálmirigy található a szájüreg nyálkahártya felszine alatt.
A nyálmirigyek patológiája és citopatológiája igen hasonlatos a könnymirigyekéhez, a bőr veriték mirigyeihez valamint a légcső és a bronchusok nyálkahártyája alatt található kis nyálkamirigyekéhez.
Structure of salivary glands
Normál sejtek
Basalis sejtek: kicsiny, kerek magvú sejtek. A citoplazma mindig euchromatikus Giemsa festéssel. Néha valódi szövetfragmentumok formájában találjuk őket, három dimenziós töredékekben, a legkülső sejtréteg paliszád szerű elrendeződést is mutathat.Lényegeslehet a kisérő stroma elemek morfológiája, ez segíthet elkülöniteni kis sejtes daganatoktól, ahol a stroma többnyire Giemsa festés után metachromásiás ( pl. adenoid cystikus cc.) Az extracelluláris anyag megjelenése, festődése mellett sokszor alakja is jellemző ( pl. hengerded, cylindrikus ).
Acinus sejtek: nagy méretű sejtek, magjuk kicsiny, a cytoplazmában serosus vagy mucinosus “tartalom” jelenik meg. Zymogen szemcséket gyakran látunk. Fontos, hogy a kenetben duktális elemek is előtűnjenek, ennek hiányában tiszta, proliferativ acinus sejt populáció jelenléte fel kell, hogy vesse jól differenciált acinus sejtes rák fennállásának gyanuját.
Duktális sejtek: általában kicsiny, “honeycomb” strukturát képező lemezek, a mag centralis, a cytoplazma homogén. Gyakran csatlakozik e lemezekhez myoepithelialis sejt.
Myoepithelialis sejtek: acinus sejtekkel együtt gyakran aspiráljuk őket. Plasmocytoid megjelenésűek, de néha epitheloid formájúak is lehetnek. Előbbi esetben a mag excentrikus, utóbbi esetben a sejt nagyobb, a citoplasma elongált lehet. A sejtmag ovális vagy kerek, a cytoplasma kék vagy metakromáziás. A nyálmirigy patológiában a myoepitheliális sejtek patológiás elváltozásai igen fontosak.
A nyálmirigy aspirátumban kötőszöveti sejtek és kristályok is gyakran lelhetőek.
