Morfológiai különbségek a normál laphámsejtek és a tumorsejtek között

A tumorsejtek és a normál hámsejtek fénymikroszkópos elkülönítésének képessége a pontos citológiai diagnózis alapköve. A fõ morfológiai jellegzetességeket, melyek alapján elkülöníthetõk a malignus laphámsejtek a benignus sejtektõl az alábbi táblázat tartalmazza:

	Benignus sejtek	Ráksejtek.
Sejt mérete és alakja	Fiziológiás kép, osztódás és normál érés látható	Méret és alak változatosság, abnormális mitosis és érés folyamata
Mag méret	Fiziológiás kép, osztódás és normál érés látható	Anizonucleosis, abnormális mitosis és érés folyamata
Mag alak.	általában kerek, ovális vagy bab alakú	Szabálytalan alak
Az interfázisú sejtmag kromatin strukturája.	Finoman rögös kromatin, egyenletes eloszlású	Egyenetlenül granuláris kromatin, szabálytalan eloszlású
Az interfázisú sejtmag kromatin tartalma	Diploid sejtre jellemzõ chromatin mennyiség, szabályos eloszlásban	Kromatin mennyisége nagyobb eloszlása különbözõ az osztódás szabálytalan volta miatt
Hyperkromázia	Ritkán látható kép, degeneráció jele.	Emelkedett kromatin mennyiség, rövidebb sejtciklus, vagy mindkettõ
Sokmagvúság	Normalis körülmények között nem fordul elõ. Ha látjuk, a magok egyenlõ pontosan nagyságúak.	Nem ritka. Magok különbözõek méretben ls alakban egyaránt.
Magvasckák	Kicsi, egyenlõ, kis számú	Nagy, szabálytalan méretben és alakban
Kifejezett sejtkohézió	Szabályos sejtek közötti kapcsolat	Sejtkohézió elvesztése
Osztódások	Néha a bazalis sejtrétegben látható.	Szabálytalan osztódások az epithelium minden rétegében.

• . A táblázatban körvonalazott különbségek a ráksejtek kóros növekedési jellegzetességeit tükrözik, melyek képessé teszik arra, hogy kikerüljenek a sejtosztódás és érés ellenõrzése alól, melyek a normál hám szerkezetét meghatározzák.
• . A rák sejtek szert tesznek az osztódás képességére-mely normál esetben csak a hám bazális rétegében van jelen (germinalis réteg). Ennek következtében a tumor sejtek elszaporodnak és a normál hám helyét tumoros váltja fel. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a tumorok gyakran saját vérellátást fejlesztenek, a folyamatot angiogenesisnek nevezzük. A daganat növekedése meghaladja ugyanakkor a vérellátás kapacitását, ilyenkor a daganat kezd elhalni és kifekélyesedni valamint elfertõzõdik.
• . A daganat sejtek gyors szaporodása gyakran hibákhoz vezet a mitósis folyamatában (sejtosztódásban). Ez egyenetlen chromatin eloszlást eredményez az újonnan képzõdõtt leány ráksejtek között. Ez a továbbiakban ahhoz vezet, hogy a daganat sejtekben különbözõ a mag mérete, alakja és chromatin tartalma. Ez jól látható mind a citológiai kenetekben mind a szövettani metszeteken.
• . A ráksejtek egyidejuleg elvesztik a normál sejtekre jellemzõ összetartást (sejtek közötti szoros kapcsolatot, kohéziót) mely ép körülmények között megakadályozza a sejtek elmozdulását és invázióját. Ennek eredményeként a daganatsejtek sokkal könnyebben

A méhnyak rákmegelõzõ állapota (CIN) és invazív laphámrákja közötti kapcsolat

• . A jelenleg elfogadott nézet szerint a méhnyak invazív laphámrákját a transzformációs zóna laphámjában kialakuló rákmegelõzõ elváltozások vezetik be. A rákmegelõzõ léziókat összefoglalóan, mint "Cervicalis Intraepithelialis Neoplázia (CIN)" ismerjük. Az invazív lézió kialakulását megelõzõen évekkel már jelen lehet CIN a cervixben.
• . Mindazon elváltozások, melyeket rákmegelõzõ/precancerosus jelenségként ismerünk és a Cervicalis Intarepithelialis Neoplázia kifejezésben foglalunk össze folyamatos spektrumát adják azon folyamatnak, mely a normál hám enyhe morfológiai elváltozásaitól a súlyos hámdiszpláziáig vezet.
• . A daganat sejtek morfológiai elváltozásait összefoglaló táblázatban szereplõ jelenségek jelen vannak a rákmegelõzõ, CIN elváltozások sejtjeiben is. Pap teszt végül tehát a normál, precancerosus és cancerosus hám morfológiai elkülönítésén alapul.

  A három fokozat szövettani jellemzése- CIN1 (enyhe diszplázia), CIN2 (közepes diszplázia) és CIN3 (súlyos diszplázia/ carcinoma in situ).