Klinikai megjegyzések

• Normál esetben a méhnyak területét többsoros, réteges hám védi a fertõzésektõl. A pathogén kórokozók inváziója nem valószínu, hogy sikeres ameddig a hám sértetlen.
• A sorvadt méhnyak vagy a sérült méhnyak, mint például szülés után különösen hajlamos a fertõzésre
• A fertõzés gyakran fertõzött partnerrel való szexuális kapcsolat révén jön létre
• A fertõzés direkt módon a hüvelybõl vagy a méhtest felõl terjedhet rá a méhnyakra
• A cervix és a vagina normál flórájához normálisan tartozó organizmusok túlszaporodássa (pl. Candida, Actinomyces) pathogénné válhatnak; ehhez vegyhatás, hormonalis aktivitás vagy az immunválasz csökkenése vezethet.
• A nõi genitalis traktus fertõzésének leggyakoribb jele a kellemetlen, irritatív váladékozás
• Csökkent immunválasszal rendelkezõ nõk (pl. AIDS betegek és cukorbetegek) különösen hajlamosak virus, gomba és protozoon fertõzésre valamint tuberculosisra
• Bár néhány specifikus fertõzõ ágens azonosítható a cervicalis kenetekben, a citologia nem különösen szenzitív módszer a microbiológiai organizmusok azonosítására és nem helyettesítheti a hagyományos módszereket, mint a baktériumtenyésztés, Gram festés vagy az immunológiai tesztek.