A Pap tesztet Dr. George Papanicolaou alkotta meg.

A Pap tesztet Dr. George Papanicolaou, görög származású, amerikai anatómus vezette be, aki kutatásaiban az ovarialis hormonok hatásával foglalkozott a nõi genitális traktus hámján. 1926-ban közölte, hogy a méhnyakrákos nõk vaginalis váladékában daganatsejtek figyelhetõk meg (Papanicolaou 1928). 1944-ben publikálta korszakalkotó cikkét "Méhrák diagnózis hüvelykenetbõl" (Papanicolaou és Traut 1943).Megfigyeléseit mások is azonnal megerõsítették (Ayre 1944, Meigs és mkts 1945). Az elsõ méhnyakrák szurõ klinika Massachusettben nyílt meg 1945-ben.

Dr George Papanicolaou (1883-1962)

 

A Pap teszt szerepe, mint a preinvazív és a korai invazív méhnyakrák felismerésének módszere

• A Papanicolaou kenet világszerte használják, mint szurõ módszert a preinvazív és a korai invazív méhnyakrák felismerésére.
• A mintavétel során a portio vaginalis felszínérõl spatulával vagy más mintavételi eszközzel "sodorjuk" le a hámsejteket.
• Az elsõ mikroszkópos vizsgálatot szakképzett elõszurõ szakasszisztens (primer elõszurõ) végzi, aki képes a kenetben felismerni a kóros sejteket a több ezer normális sejt között.
• A kóros kenettel rendelkezõ betegeket további kivizsgálásra és kezelésre küldjük.
• A preinvazív stádiumban felismert méhnyakrák számos életet mentett már meg.

 

A diagram az invaziv cervix rák gyakoriságának változásár mutatja 1950 - 1990 között és a 90-es években europai országokban. A gyakoriság emelkedik olyan országokban, ahol nincsen szervezett szurési program (észtország, Szlovénia) és csökken a nemzeti szurõprogrammot muködtetõ országokban (Egyesült Királyság, Dánia).

A Pap teszt céljai

• A Pap teszt elsõdleges célja, hogy a méhnyak rákmegelõzõ elváltozásainak (Cervicalis Intraepithelialis Neoplasia) felismerésével megelõzze az invazív rák kialakulását. A rákmegelõzõ elváltozások konzervatív kezeléssel, a kóros hám sebészi kimetszésével gyógyíthatók, ezzel a magas hatásfokú módszerrel elérhetõ, hogy az invazív méhnyakrák kockázata jelentõsen csökkenjen.
• A Pap teszt szenzitív eszköze a korai invazív méhnyakrák felismerésének. A korai invízív rákos nõk (FIGO 1 st.) gyakran nem is sejtik, hogy daganatuk van, mivel gyakran tünetmentesek. A már korai stádiumban diagnosztizált és kezelt invazív rák, jelentõsen javítja a prognózist, a beteg túlélési esélyeit.
• Ezek eredményeként a Pap teszt elsõdleges eszköze az egészséges nõk szurésének preinvazív állapotok (CIN) és a korai invazív rák kimutatása céljából.

A Pap teszt más felhasználásai

• Bár a Pap teszt fontos eszköze a népességben elõforduló magas méhnyakrák kockázattal rendelkezõ nõk kiszurésére, használható a méhnyakrák diagnosztikájára is. Tüneteket illetve a betegség gyanújeleit mutató nõkben bizonyíthatja az invazív rák jelenlétét.
• Akárhogy is használjuk, az eredményeket mindíg óvatosan kell kértelmezni.
• Tanulmányok mutatták ki, hogy a cervicalis kenet lehet negatív lehetnek elõrehaladott invazív méhnyak rák mellett is. Ennek oka lehet, hogy a vér, a gyulladásos sejtek és a daganatból származó nekrotikus szövettörmelék gyakran bizonytalanná teszi a kenetben megjelenõ kóros sejtek megítélését.
• Ezt a tényezõt a mintavevõnek is szemelõtt kell tartania és más módszereket kell alkalmaznia pl. kolposzkópia és szövettani mintavétel, hogy kideríthesse van-e malignus elváltozás a negatív Pap teszttel rendelkezõ, tüneteket produkáló betegnél.
• A Pap tesztet gyakran használják a CIN vagy invazív rák miatt kezelt nõk követésére is. érzékeny módszer a betegség visszatérésének felismerésére ezekben a betegekben.
• A cervicalis kenetekbõl specifikus fertõzõ organizmusok diagnosztizálhatók. Ennek ellenére nem szenzitív módszer a fertõzések felismerésére és elsõdlegesen erre nem is használható.