A légzőrendszer anatómiája és szövettana

A légzőrendszert felső és alsó részre oszthatjuk fel. A felső légutak a sinonasalis régiótól a gégéig tartanak. Az alsó légutak magukba foglalják a légcsövet és a tüdőket és a respiratoricus citológia is nagyrészt erre fókuszál. A felső légutak sejtjei alkalmanként az alsó légutakból származó mintákban is megfigyelhetők.

A légcsövet és a bronchusokat csillószőrös hengerhám béleli; finom granularis chromatinnal bíró basalis magjuk van, a luminalis felszínt vékony sávban csillók fedik. A hámban kehelysejtek találhatók, hat hengerhámsejtre jut egy kehelysejt, citoplazmájuk nyákkal kitöltött. A bazális vagy rezerv sejtek, kicsik vagy differenciálatlanok, a basalis membránnal szomszédosak; ezek a csillószőrös hengerhám- és a kehelysejtek előalakjai. A neuroendokrin sejtek (Kultchitsky sejtek) argyrophil pozitívak, bár jelen vannak rutin festésekkel nem azonosíthatók, elektronmikroszkóposan dens-core granulumokat tartalmaznak.

A bronchiolusok Clara sejtekkel béleltek, ezek nem csillószőrös köb- illetve hengerhám sejtek, melyeket rendszerint nem ismerünk fel a citológiai mintákban. Az I. típusú pneumocyták lapos sejtek, a gázcsere szintjén az alveolaris felszínt borítják.  A II.típusú pneumocyták lekerekedett vagy cuboidalis alakúak az alveolusokat bélelik, surfactant termelnek, ezek ultrastrukturálisan lamellaris testekként ábrázolódnak. A citológiai mintában a II típusú pneumocytáknak kerek, vacuolált citoplazmája van, őket nehéz megkülönböztetni a macrofágoktól.

Az alveolaris makrofágoknak kerek vagy ovális magjuk van, a citoplazma laza vagy habos, benne gyakran fagocitált citoplazmaticus anyaggal ( pl. szénpor). Az alveolaris makrofágokat megfelelően  a köpet mintákban lehet vizsgálni.

Az alveolusok szintjén normál esetben is jelen lehetnek fehér vérsejtek (neutrophil granulocyták, lymphocyták). A fehérvérsejtek megemelkedett száma fertőzést jelez.